Egy év elteltével június elején újra várakozással telítődött az életünk. Szokás szerint a hónap első napjai még nem esélyesek a virágzásra, de azért „lenéztünk” a vízre. Már csak azért is, hogy tájékozódjunk, hogy a megfigyeléshez milyen állapotokat kell teremtenünk. A kikötő, az előző évekhez képest sokkal jobb állapotba került. Üzemeltetői teljesen átalakítják az eddigi rendszert, elmaradt földmunkákat pótolták, felújították a kikötői pontonokat, állandó révészt foglalkoztatnak, a kishajóhoz még egyet szereztek be, és a legnehezebb és leghosszadalmasabb munkát a hatósági engedélyezés rögös útján is a vége felé járnak.

Tavaly, még azt hittük, hogy hivatali szinten minden rendben lesz az idei tiszavirágzásra. Nem minden sikerült. Így hajónk se lett, ahogyan régen meg tudtuk szervezni, de a jövőre nézve azért nem vesztettük el a reményt, hiszen a hajók megvannak, egyszer tán csak a vízre kerülnek. Tettük, amit tehettünk, az eddig kialakított megfigyelő ösvényeket kitakarítottuk és rendszeresen figyeltük a vizet, hogy Önöket időben értesíteni tudjuk. A virágzás időpontjához közeledve szinte minden este leírtuk azt, amit láttunk.

Összefoglalva a történteket: A 2015-ös év tiszavirágzása nem volt egy kiemelkedően nagy rajzás. Nagyon vontatottan indult és az első igazán „virágos” napon (16. kedd) is csak egy jobb, olyan százezresnek becsült, előrajzásnak tűnt. Ekkor küldtük ki a meghívókat, hasonlóan a tavalyihoz, másnapra. Eddig szinte minden évben úgy alakult, hogy vagy az egész hétvége, vagy egy napja beleesett a meghirdetett három túranapunkba. Sokan jelezték, hogy esetleg szombaton is tarthatnánk még egy túranapot. A csütörtöki szép rajzáson felbuzdulva, még azt gondoltam, hogy lehetséges lesz a szombati sétánk.

Az első Önökkel töltött nap csak néhány százalékkal több tiszavirágot jelentett szerdán 17-én, az idő felhős és sötét volt, csak a rajzás végére sütött ki erőtlenül a nap, mielőtt a horizonton átbukott, de ekkor már a napi rajzáscsúcson túl voltunk. Alig negyven túrázónk volt, azok, akik hirtelen tudtak indulni.

Másnap, 18-án csütörtökön, ragyogó napsütésben már hat óra környékén megjelentek a hím kérészek, sejteni lehetett, hogy nagy virágzás következhet. Így is lett! Az előző napi százezres nagyságrendű repülést milliós váltotta fel. Igazi, előző évek rajzásaira emlékeztető nap volt. A túrára 81-en jelentkeztek, a kikötőben más irányból érkezettekkel és a gyerekekkel együtt kb. 120-an lehettünk. E napot jellemezte az intenzív parti „fiúzóna” és a folyó közepi felhősödés is bekövetkezett a „lányzónában”, viszont az előző évhez képest láthatóan kevesebb volt a tiszavirág, mert tavaly azt írtam, hogy a belátható 2 km összefüggő sárga szőnyeg, most csak a kikötő alsó, baloldalától számítva 100 méterre lévő, mindig is intenzív kérész telep volt nagyon aktív folt. A kikötő felső, jobbra eső szakaszán az előző évihez képest mérsékeltebb rajzás volt. Akik ezen a napon voltak, láthatták a tiszavirágzás csodáját!        

19-én pénteken 95-en voltunk. A rajzás intenzitása napi csúcsban kb 1/3 résszel csökkent. A rajzási központok még inkább kirajzolódtak, láthatóan a kikötő alatti kérésztelep volt aktív, hasonlóan az előző naphoz.

20-án 45-en jelentkeztek a túránkra. A megelőző felhívásunkban előre jeleztük, hogy már utórajzás várható, nagyon nagy rajzásra ne számítson senki, de kérészeket még fogunk látni. Az előző évek tapasztalataira alapozva gondoltam, hogy akár a csütörtöki rajzás fele is lehet a rovarszám, de az emberi számítások és logika nem a természet logikája. Másképpen zajlott, mint előre gondoltuk. Becsülhetően a csütörtöki rajzási csúcs egy negyede rajzott. Szerencsére azért volt némi bemutató vedlés a túrázók ruházatán, ami egy kicsit test közeli élményt hozott. Az esti szalonnasütés sajnos elmaradt, mert a túra végét egy alapos zápor mosta el.

Napi intenzitásban is eltért az idei az előző évek gyakorlatától, mert csak este fél hét táján kezdődött el (korábbi években fél hat környékén már megindult) és a csúcsát 7- negyed nyolc körül érte el, és fél kilencre szinte befejeződött.

Sokan visszajeleztek, leginkább a program szervezésével kapcsolatos megelégedettségüket kifejezve. Kérjük Önöket, hogy adják át hírét ennek a nagyszerű eseménynek és legyenek minél többen a jövőben, akik ilyen közelről szemlélhetnek egy természeti eseményt. Azoknak, akik részt vettek vezetett túráinkon itt szeretnénk megköszönni kulturált, természettisztelő magatartásukat!

Külön, és kiemelt köszönet Tálas Lászlónak, a kitartó főszervezőnek!

Egy év múlva, újra jelentkezünk;

Tiszavirágok & a Szervezők